Dél-alföldi pesszimizmus

Az Egészségrecesszió kutatás szerint a dél-alföldiek negatívan látják a jövőjüket

2009. szeptember 21. -  Negatív jövőkép: ez jellemzi a dél-alföldi régiót. Az Egészségrecesszió kutatás eredményei ugyanis azt tükrözik, hogy akár az életkörülményekről, akár a családi életről, akár az egészségükről kérdezzük az itt élőket, negatívan nyilatkoznak az elkövetkezendő időszak tendenciáiról. A Béres Egészség Hungarikum Program reprezentatív felmérése országos és régiós szinten vizsgálta, hogy a gazdasági válság idején milyen változások következnek be a magyarok egészségtudatában.

Az Egészségrecesszió kutatás rámutat: a többség azzal számol, hogy a lakosság egészségi állapota romlani fog a recesszió hatására. Egészségtudatosságunk azonban gyenge lábakon áll: saját egészségi kilátásainkról optimistán nyilatkozunk, miközben többségében ma sem élünk az egészségmegőrzés módszereivel. „A testi, lelki és szociális jólét az a három alappillér, amire alapozhatunk, ha az egészségünkről beszélünk. Meghatározzák az életünket a családunk, a barátaink, és a bennünket körülvevő közösségek, legyen szó akár egy iskolai csoportról, a munkahelyünkről vagy egy énekkarról" - kommentálja dr. Béres József, a Béres Egészség Hungarikum Program életre hívója az eredményeket.

Azok, akik Bács-Kiskun, Békés vagy Csongrád megyében élnek, nemcsak a jelenlegi egészségi állapotukat értékelik rosszabbra („kielégítő"), mint az országos átlag, hanem azt is gondolják, hogy az előttünk álló időszakban tovább romlanak majd az életkörülményeik, negatív irányú fejlődés következik be a családi életükkel kapcsolatban és az egészségi állapotuk is romlani fog.

A Dél-Alföldről begyűjtött válaszok azt is alátámasztják, hogy a pénztárcánk vastagsága nagyban befolyásolja azt, hogy tud-e valaki az egészségével foglalkozni: a válaszadók közel 89 %-a gondolja úgy, hogy a válság miatt az embereknek nem lesz anyagi keretük arra, hogy az egészségükkel törődjenek. Az itt élők a jó életkörülményeket minden másnál fontosabbnak értékelték.

  A Béres Egészség Hungarikum Program harmadik éve irányítja a figyelmet az egészségmegőrzésre és a betegségmegelőzésre, a közösségek életünkben betöltött pozitív szerepére. Az országos reprezentatív felmérés megerősíti, hogy szükség van az ilyen fajta segítségnyújtásra. A program nevéhez fűződő, immár hagyományossá vált egészségterv-készítő tréning és a 2009. szeptemberében újra kiírásra kerülő, 5.000 - 10.000 fős településeknek szóló egészségterv-készítő pályázat lehetőséget jelentenek ahhoz, hogy új közösségek jöjjenek létre. Az összefogására való ösztönzés eredményeképpen idén kilenc hazai település valósítja meg egészségtervét a Béres Egészség Hungarikum Program támogatásával.