Beszélgetés Dr. Béres Józseffel

(HírTv, Forrás: Imedia Kft.) 

Turda Adrienn (műsorvezető): - Egészségmozgalom indult Magyarországon. Jövő januártól kilenc település valósítja meg közösségi egészségmegőrző tervét. A Hír Televízió vendége pedig Béres József elnök. Köszöntöm! A cél az nem titkolt és nagyon-nagyon nemes cél, hogy az egészség az nemzeti értékké, fogalmazhatunk úgy, hogy hungarikummá váljon. Ez egy nagyon szép cél, de a megvalósításához hogyan kezdenek neki?

Béres József (elnök, Béres Gyógyszergyár Zrt.): - A cél ma is tényszerűen cél is, és szerintem valóság, hisz az egészség mindenképpen az egyéni érdekeken túlmenően társadalmi és közösségi nemzeti érdek ma is, és mindenképpen nemzeti érték ma is. Az más dolog, hogy mit mutatnak a statisztikák, akár nyugat-európai összehasonlításban is. Ezek lesújtóak és a magyar társadalom és az orvosok és a betegek és az egészségesek is pontosan ismerik ezeket a statisztikai adatokat, amelyek a szív-érrendszeri betegségeket, a daganatos elhalálozást, vagy akár öngyilkosságot, dohányzást, elhízást illeti. Itt tulajdonképpen egy "bibi" van igazából: az egészségtudatosságunk nagyon mélyen van. Meggyőződésünk, hogy az egészség kérdése nem elsősorban ellátóintézmények kérdése, hanem elsősorban az egyén felelősségének és szemléletének, egészségtudatosságának a kérdése.

Műsorvezető: - Az lett volna a kérdésem, hogy hol keressük az okokat? Magunkban vagy a rendszerben? Vagy mindkettőben? Ugye nemzeti érdeket, nemzeti értéket mondott. Nem tudom, azt is érdemes megnézni, hogy a döntéshozók mennyire veszik figyelembe vagy mennyire követik a nemzeti érdeket ilyen tekintetben?

Béres József: - Mind a két helyen kell keresni a megoldást, hisz" nem mondhatunk le arról, hogy az ellátórendszerek, a kórházak, orvosok is kiválóak legyenek. Legjobb mindig a saját házunk táján söprögetni először, és befelé fordulni és egy önvizsgálatot tenni. A WHO-nak az adatai is azt mutatják, hogy elsősorban, és több, mint 50 százalékban az egyén felelős és a saját egészségi állapotáért és a saját sorsáért, életmódjáért. Tehát a legjobb, hogy ha innen indulunk ki. Ez a program semmiképpen nem azt vette célba, hogy megváltoztassa a magyarországi orvosellátásnak a körülményeit, vagy akár a kórházakon tudjon bármit is segíteni, hanem azon, hogy fölértékelje a prevenciónak, a megelőzésnek a szerepét. Hisz" valahol mindig csak futunk egy vonat után, de soha nem érjük el. Foglalkozunk a krónikus betegségekkel, a súlyos állapotokkal, próbáljuk az embereket megmenteni. Diagnosztizáljuk, kimutatjuk, majd kezeljük őket, holott alapvetően a gyökereknél kellene kezdeni, és ez pedig a prevencióban, megelőzésben lehet. Valószínű, itt a politika sem tud eleget tenni vagy tesz eleget. Föl kellene értékelni - úgy gondolom - a társadalmi szinten is azt, hogy az adó ok elejét kellene megfogni, és ez pedig az, hogy amíg egészségesek vagyunk, próbáljuk ezt meg megőrizni. Ez a program erre hivatott tulajdonképpen, hogy értékeljük föl egy picit, legyen valaki, aki rendszeresen ezt sulykolja a magyar társadalomba, hogy milyen érték az egészség és milyen fontos a megelőzés.

Műsorvezető: - Ugye, a terv az tulajdonképpen itt arról van szó, hogy több település benyújtott különböző terveket, vizsgálták a településen élők egészségügyi helyzetét, és akkor ebből leszűrtek valamit, hogy mit is kellene javítani vagy hogyan kellene elindulni. Milyen tervek születtek, és egyáltalán milyen szempontok alapján értékelték ezeket?

Béres József: - Alapvetően mi senki belügyeibe nem szeretnénk beavatkozni. A program elsősorban arra hivatott vagy arra volt hivatott ebben az évben, hogy ne halat adjon, hanem hálót. Tehát ne pénzt adjunk és a saját elképzeléseinket, hanem azokat a helyi elképzeléseket hozzuk fölszínre, amely egy településen megnyilvánul, és segítsük azokat megvalósulni annak érdekében, hogy az adott településen egészségesebben éljenek az emberek. Picit az elején kellene kezdenem, mert itt a Béres egészség hungarikum program, illetve alapítvány egy sajátos szegmensét ragadta meg a magyar lakosságnak. Ez az 5 és 10000 lakosságszám közötti településeknek a körülbelül 170-es száma. Hisz" úgy gondoltuk, hogy ez az, ami az erőnkhöz mérten kezelhető valahol. Ráadásul ez a településméret - tehát az 5-10000 lakosú településekig - nem rendelkezik egy olyan stratégiai tervvel ez az egészségterv tulajdonképpen, ami a helyes egészségmegőrzés tervét tartalmazza. Tehát van egy olyan stratégiai terv, ami alapján helyesen lehet cselekedni. Mert egyébként, ha nincs semmi írott anyag, akkor az ember mit csinál? Tehát össze-vissza...

Műsorvezető: - Igen. Az is érdekes ezekben a stratégiai tervekben, hogy tulajdonképpen nemcsak fizikai, hanem mentális betegségekre is figyelnek. Tehát mondhatjuk azt, hogy ez is, az is nyerhetett, aki például ilyennel pályázott. Ez mennyire érinti a településeket?

Béres József: - Természetesen, hisz" egyrészt a fizikai és mentális problémák összefűződnek, a másik pedig az a gondolat, hogy nem mi és a program akarja kitalálni, hogy mi az adott településen a probléma, hanem őneki kell közösségi alapon megtervezni azt, hogy igazán a település egészsége szempontjából mivel jutnának előre. Na most, ha azon a településen nem elsősorban a fizikai, hanem a mentális - tehát olyan sok a sérült elme - akár született gyerekeknek a száma, a hátrányos helyzetű, tehát fizikai szempontból, egészségügyi szempontból hátrányos gyerekeknek a száma, akkor nyilván megragadták és berakták ebbe az egészségtervbe. Tehát a Béres egészség hungarikum program azt vállalta föl ebben az évben, hogy megtanítja ezeket a településeket egészségterv írására, ösztönzi őket arra, hogy írják valóban meg, ne csak tanulják meg a lehetőséget, hanem valóban írják meg, nyújtsák be ezt egy pályázatra. Tehát mi kiírtunk egy pályázatot, és valamennyit ez az a bizonyos kilenc település díjaztunk, hogy a részben meg tudják valósítani egyfajta modellértékkel meg tudják valósítani helyi elképzeléseiket.

Műsorvezető: - Nagyon sok kutatás készült már arról, hogy mitől egészségesek az emberek, mitől nem, és melyik társadalom az. Nagyon sok esetben az jött ki, hogy bizony-bizony a gazdasági helyzet az egy jelentősen meghatározó tényező. Nem tudom, hogy amikor Önök megkapták a különböző települések terveit, akkor abból lehet-e valamiféle rangsort állítani, vagy egyáltalán iránymutatást, hogy hol a legrosszabb a helyzet Magyarországon?

Béres József: - Természetesen a gazdasági helyzet is befolyásolja mindezt, de a program ezzel nem foglalkozik. Tehát mi nem tudjuk megváltani a világot, sem Magyarországot, sem az emberek egy részét. És én úgy gondolom, hogy ha erről beszélünk, hogy gazdagság-szegénység - szerintem egy szegény ember is lehet egészséges, ha éppen nem teszi tönkre tudatosan az egészségét. Itt értékelődik föl az egészségtudat. Tehát azért, mert valaki szegény, még teljesen egészséges is lehet. Mi jött ki ebből a pályázati anyagból? Alapvetően az jött ki, hogy mégiscsak valahol az ország keleti régiója jobban kíván élni az ilyen pályázati lehetőségekkel, hisz" nagyjából Kelet-Magyarország az, ahonnan a díjazható pályázatok vagy az általunk díjazott pályázatok bejöttek. Tehát ezek a települések valószínű egy picit hátrányosabb helyzetben vannak. Jobban kívánnak élni az ilyen lehetőségekkel. Azt mondhatnánk, hogy az apró forintokat is meg fogják azért, hogy a település is egészségesebb legyen.

Műsorvezető: - Várjuk a fejleményeket, az eredményeket. Jövő januártól akkor már ezek szerint lehet figyelni. Köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk!

Béres József: - Köszönöm én is!