A mérleg nyelve a veszélyes zónában?

A túlsúly és az elhízás a világ számos országában, így nálunk is egyre ?hízó" egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémát jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elhízást betegséggé is nyilvánította. Vajon Önt is érinti ez a probléma? Például mikor állt utoljára mérlegre? Csak legyint arra, hogy már megint nem tudja összegombolni a nadrágját? Cikkünk segítségével utánaszámolhat, érdemes-e komolyabban odafigyelnie a testsúlyára, illetve ha elszánja magát a változtatásra, hogyan kezdjen bele önkínzás nélkül!

A Béres Egészség Hungarikum Index az elhízással kapcsolatban is érdekes adatokkal, ellentmondásokkal szolgál rólunk, magyarokról. Kiderült például, hogy a felmérésben résztvevők 67%-a tartotta magát normál testsúlyúnak, de a kiszámított testtömeg index (BMI) alapján csupán 47% volt normál testsúlyú, 37% viszont túlsúlyos és 12% elhízott!

A felmérést a háziorvosi praxisban tapasztaltak abszolút megerősítik: nem foglalkozunk a súlyunkkal, sőt alábecsüljük, és nem vagyunk tisztábban azzal sem, valójában hány kilót szedtünk fel, mióta utoljára a mérlegre álltunk. Általában azt hisszük, "csak van egy kis pocakom", és amikor az orvos a súlyunk után érdeklődik akár tíz kilókat is tévedünk, majd megdöbbenve szállunk le a mérlegről a rendelőben. A megkérdezettek átlagos BMI-je 25,6, ami a túlsúlyos kategóriába esik - ez tehát a magyar lakosság átlagos BMI-je! Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy a magyarok kb. 20 %-a elhízott, a férfiak 42 %-a , a női lakosság 30%-a pedig túlsúlyos.

Azt hihetnénk, hogy - ha más nem is - legalább egyes elhízással kapcsolatos betegségek saját magunkra, fölös kilóinkra irányítják a figyelmet, de a tapasztalat azt mutatja, hogy még ilyen esetben sem merül fel bennünk, hogy bármi köze is lehet a kettőnek egymáshoz! A betegeket az első sokk akkor éri, amikor mérlegre állnak, a második, amikor az orvossal együtt kiszámolják a testtömeg indexüket, megmérik a haskörfogatukat, majd szembesülnek azzal, hogy súlyuk és egészségi állapotuk összefügg.

Hogyan teszteljük magunkat?

Bár a válaszadók 42%-a hallotta már azt a szót, hogy testtömeg index, 53%-uk nem tudott semmi közelebbit mondani róla.

BMI (Body Mass Index) = Testtömeg index megmutatja, hogy testsúlyunk ideális-e, elhízottnak, vagy túl soványnak számítunk-e. A táplálkozási szakemberek jelenleg ezt a számítást tartják az egyik legmegbízhatóbb módszernek. A testtömeg index egy szám, amit a kilogrammokban számított testsúly és a méterekben számított testmagasság négyzetének a hányadosaként kaphatunk meg (BMI = [kg] / [m]2 ). Az ideális testtömeg index férfiak esetében 22,7, nők esetében pedig 22,4.

A BMI szerinti kategorizálás:

Alma vagy körte?

A megkérdezettek főként az elhízást és a magas koleszterinszint kialakulását tartották a táplálkozással összefüggő betegségnek. A válaszadók alig több mint a fele vélte úgy, hogy a cukorbetegség kialakulása összefügg az elhízással. A tumoros betegségeket pedig csupán negyedük említette spontán módon. Valójában a táplálkozással szorosan összefüggő népbetegségek: a daganatos betegségek, a csontritkulás, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a fogszuvasodás is.

Megfigyelték, hogy a hastájon lerakódó zsírpárna veszélyesebb, mint a far-combtájéki hízás. A hasi elhízást nevezik almatípusúnak, a fenékre-combra rakódó zsírpárna esetén körtetípusú elhízásról beszélünk. Az almatípusú elhízás veszélye, hogy a belső szervek is elzsírosodnak és gyakrabban alakulnak ki anyagcsere-betegségek.

Hogyan teszteljük magunkat?

Haskörfogat-számítás: mérőszalag segítségével mérjük meg a derekunkat a köldök magasságában. Testsúlytól függetlenül az ideális derékbőség nem haladja meg nők esetében a 80 cm-t, illetve férfiak esetében a 94 cm-t. Az a nő, akinek derékbősége eléri a 88 cm-t, vagy az a férfi, akinek derékbősége 102 cm, valószínűleg komoly egészségügyi problémákra számíthat, ezért ajánlatos testsúlyát csökkentenie.

Miért hízunk?

Az elhízás oka rendkívül egyszerű: túlzott táplálékbevitel, mozgásszegény életmód. E kettővel kapcsolatban is számtalan tévhit él a fejekben. A mozgás nem elegendő a fogyáshoz, szükség van a tudatos táplálkozásra is! Csakhogy ehhez tudnunk kellene, miben hány kalória van, kinek mennyi kalóriára van szüksége egy nap, és azt is, milyen fontos a napi ötszöri étkezés. Ez utóbbit a felmérésben megkérdezettek 26%-a tartotta egészségesnek, ám csak 12%-uk étkezik ennyiszer a gyakorlatban. A diétázók általában inkább kihagynak étkezéseket és ételcsoportokat, mivel nincsenek tisztában azzal, hogy a megfelelő anyagcseréhez szervezetünknek biztosítanunk kell az adott mennyiségű és minőségű tápanyagot. Nem feltétlenül kell teljesen elhagyni a rizst, a tésztát, a burgonyát, vagy a jutalom-konyakos meggyet, csak pontosan tudni kell, milyen gyakorisággal, mekkora mennyiséget fogyaszthatunk belőle! A kalóriatartalom mellett lényeges megismerni az ételek szénhidrát-, cukor- és zsiradéktartalmát is. Ki gondolta volna, hogy egy adag sajtkoktél (3 féle sajt, alma, narancs, saláta, kefír, hagyma) közel annyi kalóriát tartalmaz, mint egy adag sült alma, vaníliasodóval. Természetesen jobban járunk a sajtkoktél elfogyasztásával, hiszen rostokban, vitaminokban sokkal gazdagabb és egészségesebb, mint a szénhidrátdús vaníliasodó.

Hogyan teszteljük magunkat?

Számoljuk ki, hány kalóriára van szükségünk egy nap! A kívánt értéket úgy kapjuk meg, ha férfiak esetében 900-hoz hozzáadjuk 9-szer a kilók számát, nők esetében pedig 700-hoz 7-szer a kilók számát - ez az alap anyagcsere. Ezt az értéket szorozzuk meg 1,2-vel, ha ülőmunkát végzünk, 1,4-gyel, ha közepesen aktívak vagyunk és 1,8-cal, ha nehéz fizikai munkát végzünk, így jön ki az a kalóriamennyiség, amit egy nap ajánlott elfogyasztanunk ahhoz, hogy tartsunk a súlyunkat.

Tányéron az egészség

Hölgyeim, elsősorban Önök azok, akik rengeteget tehetnek az elhízás megelőzése érdekében. Itt ugyanis nem fogyókúráról, hanem életmódváltásról van szó! 5-10 %-os, mérsékelt testsúlycsökkentéssel (ha mondjuk egy 90 kilós lead 9 kilót) és annak megtartásával az egészségügyi kockázat már jelentősen, akár 90 %-kal csökkenthető! Senkinek nem kell 30-40 kilót fogynia ahhoz, hogy tényleg tegyen egészsége érdekében! A többletsúly leadására nem létezik egyetlen, mindenki számára közös varázsmegoldás, sok apró lépést kell tennünk, és szakítanunk rossz, berögzült szokásainkkal. Miből állna a fehér helyett a teljes kiőrlésű kenyeret levenni a polcról, tejföl helyett joghurtot használni, rántás helyett habarni, az ebédhez kicsit több salátát készíteni, és a férjünk kezébe nyomni reggel egy banánt, hogy napközben is eszébe jusson enni, ne este nyolckor egyszerre ebédelni és vacsorázni? Csak egy kis odafigyelés, ugye? A fogyás fejben indul, minden apró változás megszokásához adjunk magunknak két hetet! Ennyi idő elegendő ahhoz, hogy például megszokjuk azt, hogy reggelente beteszünk a táskánkba egy kis gyümölcsöt, amit 10-11 és 16-17 óra tájban elfogyasztunk. Legalább három napon át érdemes leírnunk, mit ettünk és ittunk, így kideríthetjük, hol rejtőznek a kalóriák, amiket kiiktathatunk étrendünkből! Az orvossal és dietetikussal való beszélgetés után máris sokkal jobban tudjuk megválasztani, mi kerüljön a tányérunkra!

A Béres Egészség Hungarikum Program elhízás témájának szakértője Dr. Tács Tímea háziorvos, a Magyar Elhízástudományi Társaság tagja, valamint Györki Niké dietetikus a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja.