Korkórok, mit hozott a 21. század?

Az elmúlt évszázadban, különösen az utóbbi 2-3 évtizedben egyes betegségek előfordulása elsősorban a városi lakosság körében jelentősen megnőtt. Ezeket a kórokat civilizációs betegségeknek nevezzük, amelyek a mai kor modern emberét sújtják.

A civilizációs betegségek túlnyomórészt a nem megfelelő életvitel - mozgásszegény, stresszel teli életmód, igénytelen, rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény, koleszterinben és szénhidrátban gazdag táplálkozás, környezeti ártalmak (pl. légszennyeződés), káros szokások (dohányzás, alkohol, drog) - eredményeként alakulnak ki. Ide tartoznak többek között a daganatos megbetegedések bizonyos fajtái (pl.: vastagbélrák), a magas vérnyomás, a koszorúér betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség és a depresszió is.

Bár az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi száz évben, ugyanezen idő alatt a városi lakosság egészségi állapota nem javult ugyanolyan mértékben. A legszembetűnőbb növekedés az immunrendszer legyengüléséből adódó daganatos, allergiás, illetve a nem elsősorban a fent említett okból adódó mozgásrendszeri, szív- és érrendszeri betegségeknél tapasztalható. Emellett olyan kórok, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek, mára egyre fiatalabb nemzedékeket sújtanak.

A Béres Egészség Hungarikum Index felmérése során megkérdezettek, azaz mi, magyarok, úgy tűnik, nagyjából tisztában vagyunk ezekkel a tényekkel.  A felmérésben résztvevők 51 %-a a stresszt tartotta a magas vérnyomás legfőbb kiváltó okának, ezt követte a helytelen táplálkozás említése (20%), majd az elhízás, kövérség (14%), és a genetikai hajlam (11%). A szív- és érrendszeri betegségek kiváltó okaként 30%-unk említette a stresszt, az idegeskedést, 26% a dohányzást, 17% a helytelen táplálkozást, 15% a mozgásszegény életmódot és 12% a zsíros ételeket.

Tudjuk azt is, mi szükséges az egészségmegőrzéshez - a megkérdezettek szerint a legfontosabb a helyes étrend (69% említette), ezt követi a mozgás (60% hozta fel), és a stresszmentes életmód (minden harmadik személy szerint).

Mindebből az következne, hogy ha már ennyire képben vagyunk, teszünk is a megelőzéséért, a civilizációs betegségek ugyanis megelőzhetők! De nem teszünk! Ahogy azt már a prevencióról szóló írásunkban is említettük, a felmérésben megkérdezett honfitársaink 27 %-a szerint napi fél órát kell mozogni ahhoz, hogy karban tartsuk szervezetünket, de ugyanezeknek az embereknek az 53 %-a egyáltalán nem szokott sportolni, akik viszont "igen", azok 29 %-ban a napi gyaloglást is ide sorolják. A válaszadók tisztában voltak azzal, hogy a betegségmegelőzés érdekében főként önmaguk tudnának tenni, pár kérdéssel később viszont már úgy gondolkoztak, hogy az egészség anyagi körülmények függvénye (55% szerint), 35%-uk pedig az országos egészségügyi ellátórendszert hibáztatja a magyar lakosság siralmas állapotért. Pedig a futás, kocogás vagy a séta nem pénz, hanem elhatározás kérdése.

Miért "hódítanak" a civilizációs betegségek?

A ma embere zömében ülő munkát végez, alíg mozog sőt, szabadidejét is jobbára otthonában, tévé vagy számítógép előtt tölti, miközben nassol. Sokszor napközben étkezni sincs ideje, ezért a vacsora válik számára a legjelentősebb étkezéssé, ám az este elfogyasztott nagy mennyiségű táplálék a legegészségtelenebb. A mozgáshiány, az ülő életmód teljesen természetellenes, és ezért nagy veszélyeket rejt. Ennek következménye lehet az elhízás, egyes anyagcsere- és mozgásszervi betegségek.

A másik fő problém a táplálkozás minősége. Idő hiányában gyakran sajnos olyan ételeket eszünk, melyek adalékanyagokat, tartósítószereket tartalmaznak, melyek rendszeres fogyasztása folyamatosan mérgezi szervezetünket.

Tehát a mai ember mind több testidegen anyagot tartalmazó élelmiszert fogyaszt, kevés természetes táplálékot, rostanyagot, és kevés folyadékot iszik, viszont sokat ül, alig mozog, ebből következően sokan székrekedésben szenvednek. A salakanyag, ami a széklettel naponta eltávozna, esetleg csak hetente egyszer-kétszer ürül, így a méreganyagok nagyobb mennyiségben felszívódnak és lerakódnak a szervezetben. A helytelen táplálkozás miatti elhízás következtében zsíros a máj, a zsír lerakódik az erekben, az erek összeszűkülnek, az érszűkület következménye pedig a magas vérnyomás, ami megnöveli az agyvérzés és az infarktus kialakulásának kockázatát. A szervezetünket érő folyamatos negatív behatások következtéban az immunrendszerünk legyengül és ennek egyik eredménye az évről-évre növekvő számú allergiás megbetegedés, a daganatok kialakulása és a csökkenő védekező képesség vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal szemben. A pszichikai és szociális terhek szintén lélekgyötrők és energiarablók, így a negatív stressz (vagyis az olyan feszültség, melyet kikapcsolódás nem ellensúlyoz) állandósulhat és maradandó, pszcihés zavarokat eredményez, ilyen például a szorongás, alvászavar, melyek később még komolyabb betegségek kialakulásához vezethetnek (pl. pánikbetegség, depresszió). Sok irodában nincs lehetőség a természetes szellőztetésre, a számítógépek, légkondicionálók, mobiltelefonok elektroszmogot gerjesztenek - az ebből adódó betegségek első jele a levertség, a fáradékonyság, az alvászavar. Egyes adatok szerint a felnőtt népesség 20-30%-a szenved alvászavartól - életükben állandósult a stressz a munkahelyi és a családi elvárások, a rohanó életmód miatt. Hogy érdemben tehessünk a civilizációs betegségek ellen, komoly életmódváltásra és tudatos gondolkozásra van szükségünk!

Böjt - ősi eszköz az egészségért

Minden betegség gyógyításának alapja a tisztítókúra, a méregtelenítés - ezzel a módszerrel a civilizációs betegségek ellen is felvehetjük a harcot. Nem véletlen, hogy mindegyik vallásban szerepel a böjt, mint testi-lelki tisztítókúra -de ha erre adjuk a fejünket, mindenképp kérjük szakember segítségét!

 5 tipp alvászavar ellen

Az éjszakai nyugalomra, a mindennapi pihentető alvásra mindannyiunk szervezetének ugyanolyan szüksége van, mint például az evésre vagy az ivásra. Ilyenkor újulnak meg testünk szervei, szövetei és álmok formájában ilyenkor dolgozzuk fel azokat a pozitív vagy negatív hatásokat, amelyek napközben értek. Mit tehetünk pihentető alvásért?

1. Szellőztessük ki a helyiséget, ahol alszunk: a szobában ne legyen sem túl meleg sem túl hideg.

2. Elalvás előtt pár órával már ne terheljük meg a gyomrunkat nehéz étellel.

3. Kerüljük az alkohol- és koffeintartalmú italok fogyasztását.

4. Fontos a megfelelő se nem puha, se nem kemény fekhely.

5. Segítséget nyújthatnak az olyan régi idők óta jól bevált gyógynövények, mint a macskagyökér és a komló. A macskagyökér feszültségoldó, megnyugtat, ellazít, oldja a szorongásokat, megszünteti a görcsös állapotokat, elősegíti az alvást A legújabb ismeretek szerint fokozza a szellemi teljesítőképességet. A komló kiváló gyógyír idegességre, nyugtalanságra, belső feszültségre és alvászavarokra.

A Béres Egészség Hungarikum Program civilizációs témájának szakértője Dr. Vargha Katalin belgyógyász, háziorvos.