Az egészség nemzeti érték

Bánjunk is úgy vele!

Egészségmegőrzés, egészségnevelés, egészségtudatosság: manapság egyre divatosabbá válnak ezek a fogalmak, miközben a statisztikák alapján valójában nem sokat teszünk egészségünkért sem egyéni, sem társadalmi szinten. Pedig a lassan tetőző gazdasági válságot is könnyebb lenne átvészelni fizikai és mentális egészségünk birtokában!

Mi az egészségnevelés?
Az egészségnevelés magába foglalja mind a társadalmi-gazdasági és környezeti tényezők megváltoztatására irányuló erőfeszítéseket, mind pedig az egyént, a csoportot, a közösséget szolgáló egészségnevelést.
Az egészségnevelés sajnos alárendelt fogalommá vált a tágabb értelmű egészségfejlesztésen belül, annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mind országos, mind területi szinten hangsúlyozza az egészségfejlesztés célkitűzéseinek jelentőségét. A nagy- és kisvárosok valamint az egyes közösségek egyre inkább stratégiai hozzáállást kezdtek tanúsítani az egészségfejlesztés iránt, megnövekedett hangsúly került az egészségfejlesztés menedzselési, tervezési és értékelési oldalára, nagyobb figyelem kíséri az egészségfejlesztés befogadóinak véleményét is. Az út adott, mégis sokan azt gondolhatják, valahol kisiklik az egészségnevelés stratégiája, hiszen a civilizációs betegségek, és az ezekből adódó halálozások száma nem vagy csak nagyon kismértékben csökken, az elhízás „járvány" is
megállíthatatlannak tűnik.

Problémák - több forrásból
A fő egészségügyi problémák elsődleges meghatározói
• a magatartásbeli tényezők - a dohányzás, alkohol, nem megfelelő étrend, drog, mozgásszegény életmód -,
• a környezetbeli problémák,
• a szociális-gazdasági helyzet,
• az egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés és gyógyítás terén tett intézkedések.
Ezen faktorok egymással kölcsönhatásban alakítják az egészségi állapotot.

Tudatos szerepvállalás
Érdemes mélyebben belegondolni, hogy a felsorolt tényezők közül mi mit befolyásol. Az egyén egészségtudatossága kihat a saját és családja szociális- és gazdasági helyzetére, hiszen ha nem vagyok beteg, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy aktív és hasznos része tudok lenni a társadalomnak, nehéz gazdasági helyzetben is van esélyem a munkahelyem megtartására, vagy átképzéssel új szakmák elsajátítására. A mentális egészség nélkülözhetetlen a túlélési stratégiák kidolgozásához és megvalósításához. Minél több ember egészséges egy országban, annál könnyebb például gazdasági válságban az egészségügy helyzete, mely nonprofit szféraként kevésbé terheli a nehéz helyzetben lévő gazdaságot.
A környezettudatos ember megvédi a társadalmat azoktól a plusz terhektől, melyeket környezetrombolással okozna, a tiltott helyen való szemétlerakástól az élő vizek szennyezéséig. A környezetvédelem természetesen kihat az egészségre is, hiszen hosszú távon katasztrofális következményekkel járnak a meggondolatlan erdőirtások, a művelhető földterületek kimerülése, a víz- és a légszennyezés, és itt már túl is léptünk az egyén szerepén. Társadalmi összefogásra, szigorú törvényekre és rendszeres ellenőrzésre van szükség, hogy megállítsák a nagyüzemek környezetszennyezést, mely kihat az egyén és a társadalom egészségére is.

Mindenki felelőssége...
A megbetegedések természetesen elkerülhetetlenek, hiszen a halál életünk része, de nem mindegy, hogy milyen életkorban és milyen okból kifolyólag fejezzük be életünket. Az állam és a társadalmi szervek szerepe a megfelelő felvilágosítás és a rendszeres szűrővizsgálatok biztosítása minden egyén részére, mely csak akkor lehet hatásos, ha az egyén nyitott és egészségtudatos, azaz él az egészségmegőrzés lehetőségével. Az államnak biztosítania kell a magas szintű egészségügyi személyzet képzését, az elérhető orvosi ellátást és a megfelelő színvonalú kórházi ápolást. Az egyénnek pedig szinte kötelessége az ellátó intézmények értékeinek megóvása, és a személyzet utasításainak pontos betartása, azaz egészségének megőrzése és helyreállítása.

Még boncolgathatnánk tovább, hogy milyen összefüggések találhatók az egészségmegőrzés feladatkörén belül, de a végeredmény mindig ugyanaz lenne: mind a társadalomnak, mind az egyénnek megfelelő lépéseket kell tenni, hogy a nemzet egészséges legyen, és az egészség nemzeti értékké váljon!

Dr. Szűcs Erzsébet (Országos Egészségfejlesztési Intézet)