Egészségiránytű

Szakértői anyagok

Az elhízás gyerekkorban kezdődik!

 

Korunk egyre súlyosbodó problémája az elhízás, mely napjainkra olyan mértéket öltött, hogy a WHO járványként tekint erre a megbetegedésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a túlsúly nem esztétikai probléma, hanem egy súlyos kórkép, melynek következtében a szervezet szinte minden szerve károsodik. Ráadásul minél korábbi életszakaszban alakul ki a túlsúly, annál komolyabb szervi elváltozásokhoz vezet. Dr. Lásztity Natáliát, a Heim Pál Kórház Belgyógyászati Osztályának Gyermekgyógyász szakorvosát arról kérdeztük, hogy hogyan látja ő a gyermekkori elhízás helyzetét Magyarországon.

Mennyi ma a túlsúlyos gyermek hazánkban?

Az elhízás gyakorisága világszerte nő, a mutatók szerint az 5-6 évesek között a túlsúlyosok aránya 6-7% körül mozog, ez 10 éves korra eléri a 9 -10%-ot, mely ezután az életkor után minimálisan, de csökken. Az emelkedő tendenciák miatt a túlsúlyosak aránya, ami ma 7 százalék körül mozog, 2010-re átlagosan el fogja érni a 10 százalékot. Az elhízottak 5% körüli arányt mutatnak.

Miben különbözik az egészséges táplálkozás a felnőtt és gyermek korcsoportban?

A csecsemőtáplálást leszámítva - ami folyékony, magas kalória- és fehérjetartalmú - a kisded kortól nem különböznek az egészséges táplálkozás alapjai a felnőttétől. A napi 4-5-szöri étkezést javasoljuk a gyermekeknek is, vegyes táplálkozást, napi zöldség- és gyümölcsfogyasztást. A legfontosabb étkezés a reggeli, ilyenkor ajánlottak a tejtermékek, a péksütemények. A felnőttekre vonatkoztatott táplálkozási piramis a gyermekekre is tökéletesen alkalmazható. A kalória bevitelben van csak különbség, kilóra számítva változik: ahogy nő a gyermek súlya, egyre kisebb a szükséges kalória bevitel.

Miért van az, hogy 10 éves korra az átlag fölé emelkedik az elhízott gyermekek száma, és utána mi az oka a csökkenésnek?

10 éves kor körül már jelentős súlytöbbletet okoznak a családi rossz étkezési szokások. Ebben a korban már kialakul az ízlés, hogy mit szeret vagy mit nem a gyermek, és ha az egészségtelen ételeket szerettetjük meg vele, akkor azokat fogja nagyobb mértékben fogyasztani, és ez okozza a súlytöbbletet. A másik fontos tényező a mozgásszegény életvitel: ha a szülők nem mozognak rendszeresen, vagy nem kedveltetik meg a mozgást a gyermekkel, akkor ez szintén túlsúlyhoz vezet. Sokszor nem alakul ki a gyermekben az étkezések rendszeressége sem, azaz az életmódbéli rossz szokások első tünetei is itt jelennek meg. Ez az a kor, amikor még visszafordítható a folyamat, de ha itt nem ragadjuk meg az alkalmat, akkor az életmód-váltás már csak a felnőttkorban tud lezajlani.

Mi a megoldás, hogyan lehetne a folyamatot megállítani, és egészséges gyermekeket nevelni?

A feladat összetett, de kivitelezhető lenne. Egy társadalmi, sőt európai uniós összefogásra lenne szükség, hogy az egészséges élelmiszerek ára ne legyen közel duplája az értéktelenebb, tartósítószereket és mesterséges anyagokat tartalmazóknak. A szülők sokszor pénzügyi nehézségek miatt nem tudják megvenni azokat a termékeket, amelyek a gyermekek megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. Hiába az egészséges termékek marketingje, ha a lehetőségek szűkösek. Ugyanez a helyzet a sportolási szokások kialakításánál is: hiába szeretné a szülő, hogy a gyermeke mozogjon, ha anyagilag nem teheti meg, hogy fitneszterembe vagy sport klubokba járassa. Nagyon fontos, hogy a gyermekek testmozgása szakképzett ember segítségével a korának megfelelően történjen, ez pedig pénzbe kerül, és nem is kevésbe. Több tömegsport rendezvényre, az iskolákban fakultatív sportkörökre és állami támogatásra lenne szükség, hogy a helyzet megváltozzon. Természetesen fontos az emberi része is, a szülők hozzáállása, és az egészségügyi személyzet felvilágosító, gyógyító tevékenysége.

Kelemen Éva