Éltet vagy megbetegít a napfény?

Amikor a jóból is megárt a sok...

Egyre gyakrabban halljuk a rádióban: „a következő napokban 7,9-es, nagyon erős lesz a napból érkező UV-B sugárzás". Ezen erősségű sugárzásnál, normál bőrtípusnál már 15 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír, 24 óra múlva is jól látható égés keletkezhet. Ilyenkor azt kérik, 11 és 15 óra között senki ne napozzon. Azoktól pedig, akik a szabadban tartózkodnak, hogy fokozottan ügyeljenek a napsugárzás okozta leégés elleni védelemre. Félelmetesen, talán túlzóan hangzanak ezek a mondatok - valóban ennyire kell tartanunk a napfénytől? Dr. Vass Ilona bőrgyógyász, kozmetológussal erről beszélgettünk.

 Mi is az az ultraviola sugárzás?

A Napból érkező UV-sugarak valójában olyan elektromágneses sugarak, amelyeknek a bőrünk szempontjából fontos része hullámhossz szerint az ultraviola tartományba tartozik.  Ezen belül is három kategóriát különböztetünk meg, UV-A, UV-B és UV-C sugárzást. Amíg az UV-A és B már régóta veszélyezteti a napon tartózkodókat, ma már a legveszélyesebb UV-C sugárzás is eléri a föld felszínét, azokon a helyeken ahol az ózonréteg elvékonyodott. Az UV-B sugár „barnítja" a bőrt, de leégést és bőrrákot is okozhat.

Megdöbbentő szám, de igaz: Magyarországon évente 6300 bőrrákos esetre derül fény (a festékes bőrrákok nélkül). A legtöbb eset a napfény direkt hatásának következménye, és megjelenési valószínűsége az egész élet során elszenvedett napégések (felégések) számával arányos. Ezek a káros sugárzások felhős ég esetén vagy árnyékban is elérik a földfelszínt, és károsodást okoznak.
 

Napfény nélkül nem lenne élet a földön, sok fontos élettani szerepe van a nap fényének. Mit tegyünk hát, hogy érjen is a nap bennünket, de ne is károsodjon a szervezetünk?

Bár a napfény szervezetünk számára valóban életfontosságú, mert a D-vitamin-képzésben vesz részt, ehhez elegendő az a sugárzás, ami a napi szokásos tevékenység során éri a bőrfelszínt. Ezt meghaladó mennyiségű, szándékos napfényterhelés semmilyen haszonnal nem jár az egészségre vonatkozóan. Az UV-B sugárzás DNS károsodást okozhat, mely hibás sejtek képződéséhez és hosszútávon bőrrákhoz vezet. Ma már hazánkban is kapható egy DNS védő testápoló  gélkrém és arckrém, melynek növényi hatóanyaga a bőr örökítő anyagát védi és regenerálja.

 Mit tehetünk bőrünk védelmében?

Bőrünket mindenképpen védjük meg az UV sugárzástól. Használjunk napközben, ha szabadtéren tartózkodunk, széleskarimájú kalapot, UV szűrős napszemüveget, magas faktorszámú (40-50-es) fényvédő még a ruházat alatt is javasolt. Tudnunk kell, hogy amikor a ruházat átnedvesedik (pl. az izzadságtól), megnyúlik, több UV-sugarat enged át. A pólók anyaga által nyújtott védelem akár a felére is csökkenhet nedves állapotban. Strandolás, nyaralás közben 2 óránként ismételjük a fényvédők használatát, és napozás előtt 20-30 perccel kenjük be bőrünket.
Sokan azt gondolják, hogy a napbarnítottság védi a bőrt a további károsodástól vagy a bőrráktól, de ez egyáltalán nem igaz. A folyamatos napfényterhelés növeli a bőrrák kockázatát.

Nincs biztonságos mértékű napbarnítottság, sem biztonságos módon szerzett barna bőrszín, kivéve a barnító krémek hatását.  A szoláriumokban a koncentrált formában megjelenő UV-A sugarak terhelik a bőrt, és okoznak bőröregedést, de általában UV-B csövek is vannak az egyes készülékekben. Azt is hangsúlyoznám, hogy a barna szín lekopik, de a bőrkárosodás egy életre szól.

Kelemen Éva